Black-Box Testing
A Black-Box Testing (Fekete-doboz tesztelés) az egy olyan tesztelési folyamat, amikor teszteljük a programot anélkül, hogy tudnánk a belsejét vagy az implementálását. Azaz, csak azokat a bemeneti és kimeneti értékeket vizsgáljuk, amelyeket a felhasználó is lát.
Például: ha a programunk egy online vásárlási oldal, akkor a Black-Box testing során azt vizsgáljuk, hogy jól működik-e az oldal, lehet-e termékeket kosárba rakni, lehet-e fizetni stb. De nem nézzük meg, hogyan működik a program belül, mint például az adatbázisig vagy a kódfutást.
A Black-Box testing fajtái lehetnek funkcionális és nem-funkcionális. A funkcionális tesztelés azt jelenti, hogy ellenőrizzük a program funkcióit, például egy sikerült-e egy művelet vagy sem. A nem-funkcionális tesztelés pedig azt jelenti, hogy ellenőrizzük azokat a tulajdonságokat, amelyek nem a program fő funkcióihoz kapcsolódnak, például a sebességet, a skálázhatóságot, a biztonságot stb.
A Black-Box testing előnyei közé tartozik, hogy a tesztelőnek nem kell tudnia a program belső működési mechanizmusát, csak arra kell koncentrálnia, hogy jól működik-e a program. Ugyanakkor a Black-Box tesztelés nem feltétlenül teszi lehetővé a hibajavítást a programban, csak arra összpontosít, hogy kiderítsük, hol vannak a hibák.
Összességében a Black-Box testing az egyik legfontosabb tesztelési módszer a programok tesztelésében, mert lehetővé teszi számunkra, hogy kiderítsük a programok hibáit és megállapítsuk, hogy működnek-e a programok úgy, ahogyan azokat elvárják.